Liba dudorok a lábakon vörös foltokkal
- Balogh Andrea, gyermekgyógyász, Dr.
- A foltok önkezelése elfogadhatatlan.
Négy szerkezeti fehérjéjük van. A családba tartozó vírusokat nagyságuk, finomabb morfológiájuk, savérzékenységük és néhány egyéb tulajdonságuk alapján soroljuk genusokba, ezeken belül a nagyszámú szerotípust pedig Liba dudorok a lábakon vörös foltokkal vagy egyéb szerológiai próbákkal különböztetjük meg. Az idetartozó vírusok általában fajspecifikusak, kivéve a cardiovírusokat és a ragadós száj- és körömfájást előidéző vírusokat.
A Picornaviridae családba tartozó vírusok közül állatorvosi szempontból az alábbiaknak van jelentősége.
Az Enterovirus genus tagjai viszonylag ellenállóak a környezet fizikai és kémiai hatásaival szemben, fertőző képességüket pH 3—9 között megtartják, a rothadás és a beszáradás azonban hamar tönkreteszi őket. Természetes viszonyok között elsősorban a bélnyálkahártya hámsejtjeiben szaporodnak és a fertőződést követően egy ideig a bélsárral nagy tömegben ürülnek.
A fertőződés szájon át történik. A bélben történő szaporodásuk nem jár klinikai tünetekkel, a véráram útján szétszóródva azonban meningitist, meningoencephalitist, myocarditist, légúti tüneteket, illetve a hámszövetekben hólyagképződéssel járó betegségeket idéznek elő. Az enterovírusokra jellemző a szűk gazdaspektrum. Ide tartoznak az ember, a szarvasmarha, a sertés és a madarak enterovírusai.
Ilyenek a fertőző sertésbénulás Liba dudorok a lábakon vörös foltokkal, Talfan vírusaz egyéb sertés enterovírusok okozta szórványosan előforduló encephalomyelitisek, a sertés hólyagos betegsége, a csirkék fertőző agy- és gerincvelő-gyulladása és a kacsák vírusos májgyulladása.
Az emberben előforduló nagyszámú ez ideig legalább 70 enterovírus szerotípusnak enteric cytopathogenic human orphan, ECHO is csak egy része okoz betegséget.
Ezek közül különösen fontos a fertőző gyermekbénulás poliomyelitis, 1—3 szerotípusú human enterovírusoka különféle coxsackievírusok Coxsackie A és B, számos szerotípus okozta septicus meningitis, herpangina, myocarditis, conjunctivitis stb.
Ez utóbbi vírust ma már önálló Hepatovirus genusba sorolják. A Rhinovirus genus tagjai a pH 6 alatti savas közeg iránt érzékenyek.
A felső légutakban, főleg az orr nyálkahártyájában szaporodnak. Homológ fajú sejttenyészetekben a szokásos 37 °C liba dudorok a lábakon vörös foltokkal 33 °C-on szaporíthatók. Szarvasmarhákból és lovakból is ez ideig három-három, emberből pedig kb. Szarvasmarhában és lovakban a rhinovírusok széles körben előfordulnak. A felnőtt, klinikailag egészséges állatok többségének vérsavójában az egyes rhinovírus szerotípusokkal szemben VN-próbával ellenanyagok mutathatók ki.
E vírusok pathogenitása kétséges, alkalmanként azonban más vírusokkal, illetve baktériumokkal együtt részt vehetnek légúti tünetek kialakításában. A Cardiovirus genus tagjai hasonlóak az enterovírusokhoz, de savas közeg iránt érzékenyek, ide tartozik egyebek mellett az encephalomyocarditis EMC vírusa, amely elsősorban a központi idegrendszert és a szívizomzatot betegíti meg. Ez a vírus főleg rágcsálókban fordul elő, de fogékony iránta a sertés, egyéb háziállat fajok és az ember is.
Az Aphthovirus genusba tartoznak a ragadós száj- és körömfájást előidéző vírusok. A savi vegyhatásra pH 6 alatt érzékenyek, elsősorban a hámsejtekben szaporodnak. A sertés enterovírusok okozta betegségei A sertés enterovírusok széles körben előfordulnak, a hagyományos viszonyok között tartott sertésállományok bélsarából egyik-másik szerotípus gyakran izolálható.
Sertés eredetű sejtekben szaporíthatók, CP hatásuk alapján három csoportba sorolhatók. Ez ideig összesen 11 szerotípusuk ismert.
Mihez kezdjünk a grízes bőrrel? - BŐREGÉSZSÉG
Az 1-es szerotípusba tartozó vírustörzsek idézik elő a fertőző sertésbénulást és a Talfan betegséget, de néhány egyéb szerotípus is képes enyhe idegrendszeri tünetekkel járó betegséget előidézni, míg a 9-es szerotípus a sertés hólyagos betegségének az okozója Szent-Iványi, Fertőző sertésbénulás A fertőző sertésbénulás enterovirus encephalomyelitis, tescheni betegség a sertés idegrendszeri tünetekkel, többnyire a hátulsó végtagok petyhüdt bénulásával járó betegsége.
A betegséget először Trefny a csehországi Teschen a mai Cesky Tesin környékén állapította meg, vírusos oktanát Klobuk tisztázta. A betegség enyhe tünetekkel járó formáját a Talfan betegséget először Harding és mtsai. A tartós bénulásokkal járó tescheni betegség két gócban fordul elő, Liba dudorok a lábakon vörös foltokkal így Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, az egykori Jugoszláviában, hazánkban stb.
Közép-Európában a betegség bejelentési kötelezettség alá vonása és a fertőzött állományok felszámolásának eredményeként a betegség az utóbbi évtizedben szórványossá vált. A betegség enyhe tünetekkel járó formáját, a Talfan betegséget, viszont megállapították Nyugat-Európa országaiban, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.
A fertőző sertésbénulás vírusa a sertésenterovírusok 1-es szerotípusába tartozik és sem CP-hatásban hogyan lehet a lábakon pikkelysömör gyógyítani? pedig szerológiailag nem különbözik az ugyancsak az 1-es szerotípusba tartozó, de gyenge virulenciájú Talfan vírustörzsektől.
A gúnár és a tojó különbsége
A vírus sertésvese sejttenyészetekben a sejtek lekerekedésével, majd teljes pusztulásával járó CP elváltozásokat okoz. Sejttenyészetben passzálva a vírus gyorsan attenuálódik. Az egyes törzsek virulenciájában jelentős különbségek vannak.
A további enterovírusok részben CP hatásuk, illetve VN-próba alapján szerotípusuk szerint különböztethetők meg egymástól Szent-Iványi, A sertés enterovírusok ellenálló képessége nagy.
Beszáradva, illetve rothadó anyagokban a 3 hetet túlélik. Legalább ilyen hosszú ideig életben maradnak hígtrágyában is.
A sertés enterovírusok iránt csak a sertés fogékony. Mint az enterovírusok általában, a fertőző sertésbénulás vírusa is a bélnyálkahártyában szaporodik és a bélsárral kb. A fertőzés fő forrása ezért a bélsár. A fertőzött sertéseknek csak kis része betegszik meg, a fertőzött gócokban azonban sok, tünetmentes, vírusürítő sertéssel kell számolnunk.
A Talfan betegség vírusa jóval szélesebb körben elterjedt, mint a fertőző sertésbénulásé, mégis a betegség ritkábban fordul elő, mert sok sertésállományban a vírus endémiás jelenléte miatt a fogékony korban lévő malacoknak colostralis védettsége van és csak az idegenből behozott, többnyire süldő kocák malacai betegszenek meg. A betegség átvitelében elsősorban élő sertések és a levágottak termékei közül főként a belek, valamint az agy- és gerincvelő játszik szerepet.
Ezért a kórokozó közvetítésében a konyhai hulladékot tartalmazó mosléknak is jelentős szerepe lehet. A vírus beszáradással, hővel és savanyú pH-értékkel szembeni aránylag nagy ellenálló képessége miatt a bélsárral szennyezett lábbeli, szállítóeszközök, ivóvíz, takarmány stb. A sertések többnyire szájon át fertőződnek és a tünetmentesen átvészelő sertések, főként nagy állományokban, korlátlan ideig fenntarthatják a fertőzési láncot.
A betegség három egymást követő fázisban liba dudorok a lábakon vörös foltokkal le. A szájon át felvett vírus először az emésztőcsatorna hámjában szaporodik el enteralis fázis. Ezt követi a viraemiás fázis, amikor a vírus a vérárammal szétszóródik a szervezetben, majd a harmadik fázisban a központi idegrendszerben szaporodik el neuralis fázis.
Állattenyésztés, állattartás Világszerte előforduló, jellegzetes hámképletek keletkezésével, bőr-és nyálkahártya-kiütésekkel járó vírusos baromfibetegség.
A két első fázis tünetmentesen zajlik le, klinikai tünetek csak a neuralis fázisban vannak az ember poliomyelitisének a kórfejlődése ugyanilyen. A fertőzött állatoknak azonban, a vírus virulenciájától és a sertések életkorával, továbbá immunállapotával kapcsolatos fogékonyságától függően, csak egy kis része betegszik meg.
Kiütéses gyermekkori betegségek
A fertőződött sertések nagyobb részében a kórfejlődés az első fázisban elakad. A vírus a bélben szaporodik, és a bélsárral ürül, de az állatok klinikailag nem betegszenek meg, immunológiailag azonban áthangolódnak. A bélbeli lokális immunitás kifejlődésének tulajdonítható, hogy a vírusürítés a fertőzött állatokban 6—8 hét alatt megszűnik. Előfordulhat, hogy az orron át felszippantott vírus a szaglóidegek mentén jut be a központi idegrendszerbe és ilyenkor rövidebb lappangási idővel az agyvelő megbetegedésére utaló tünetek uralják a liba dudorok a lábakon vörös foltokkal.
Nincs adatunk arra, hogy a vírus a vemhes kocákban átmenne a magzatokba, ezért liba dudorok a lábakon vörös foltokkal betegség terjedésében a vírus vertikális átvitelének, mint az emlősök enterovírusainál általában, nem tulajdonítanak gyakorlati jelentőséget. A betegség lappangási ideje többnyire 7—30 nap.
A betegség első, a bénulásokat megelőző stádiumában enyhe általános lázas tünetek, étvágytalanság, kedvetlenség fordulhat elő, amely 1—3 napig tart. Ezt liba dudorok a lábakon vörös foltokkal az agy- és gerincvelő burkainak meningitisvalamint az agy- és gerincvelőnek a megbetegedése encephalitis, myelitis. Az agyburkok megbetegedésére utaló egyik tünet lehet a bőr feltűnő érzékenysége. Az ilyen sertés a bőr liba dudorok a lábakon vörös foltokkal, főként pedig orvosság pikkelysömörre cuba szőr ellenében történő simogatásra élénk fájdalomérzéssel reagál, összerándul és felvisít.
Az agyvelő egyes idegdúcainak a gyulladására utal a szemrezgés nystagmusa fogcsikorgatás, egyes arcizmok rángógörcse és esetleg hangtalanság, hányás, valamint a légzési zavar. A betegségre legjellemzőbb bénulási tünetek a gerincvelő megbetegedésére utalnak.
Többnyire a hátulsó, majd az elülső végtagok gyengesége és fokozatosan kialakuló petyhüdt bénulása közben a vegetatív funkciók, a végbél és a hólyag záróizmai zavartalanul működnek, a tudat is zavartalan.
A beteg állat járása mind bizonytalanabbá válik, majd a hátulsó Az állat légzésbénulás miatt hullik el. A hátulsó testfél bénulása Az általános agy- és gerincvelő-gyulladásra utaló kórkép főként fiatal malacokon és süldőkön észlelhető, felnőtt sertéseken viszont gyakoribb a gerincvelő-gyulladásos forma, főként a hátulsó végtagok tartós bénulásával. Előfordul a betegség abortív alakja is, amikor rövid ideig tartó, enyhe bénulásos tünetek után teljes gyógyulás következik be. A meggyógyuló állatokon gyakran marad vissza egyes izomcsoportok és végtagok bénultsága vagy működési zavara.
A Talfan vírus okozta betegség csak négyhónaposnál fiatalabb, többnyire 1—3 hetes malacokon jelentkezik, ataxiás mozgászavarokkal és főként a hátulsó végtagok bénulásával A végtagok bénulása malacokban Súlyosabb esetekben mind a négy láb megbénul és a malacok el is hullhatnak.
A bőr, a lábak, a kezek, a test érrendszeri foltjai
Legtöbbször azonban néhány nap múlva a betegek állapota javul és meggyógyulnak, egyesekben azonban mozgászavarok, főként a hátulsó végtagok gyengesége megmaradhat. Az egyéb sertés enterovírusok, így pl. Rogyadozó járás Kórbonctan. A betegségben elhullott sertésekben szabad szemmel észlelhető elváltozások nincsenek. Szövettani vizsgálattal az agyvelő szürkeállományban az agytörzsben, a kisagyvelőben, a nagy idegdúcokban lymphocytás beszűrődés és az idegsejtek degenerációja, illetve elhalása észlelhető.
Az elváltozások különösen kifejezettek a gerincvelő ágyéki és esetleg nyaki szelvényeiben, a szürkeállomány ventralis szarvaiban, ahol a nagy mozgatóidegsejtek károsodnak, illetve halnak el.
Nézzük meg mindegyiket részletesebben.
A gyenge virulenciájú Talfan vírustörzsek okozta esetekben a szövettani elváltozások ugyanilyen jellegűek, de kevésbé súlyosak, az idegsejtek többnyire nem halnak el, ezért az elváltozások reverzíbilisek. A 2-es szerotípusú törzsek okozta betegség során a gerincvelői elváltozások hasonlóak, mint a típusos tescheni betegség során, az agyvelőben azonban mind a fehér mind pedig a szürkeállományban észlelhetők gyulladásos és regresszív elváltozások.
A klinikai tünetek alapján csupán a betegség gyanúja állapítható meg. A biztos kórjelzéshez szükség van szövettani vizsgálatokra és a vírusoknak az agy-és gerincvelőben való kimutatására direkt IF vagy IP próbailletve a vírusnak az agyvelőből történő kitenyésztésére és szerológiai azonosítására. A vérsavóban VN-próbával emelkedő titerben típusspecifikus ellenanyagok mutathatók ki.
A Talfan vírustörzsek szerológialilag nem különíthetők el a típusos fertőző sertésbénulást okozó törzsektől. A kórjelzésben támpontot adhat, hogy a Talfan betegség többnyire csak 1—3 hetes malacokra korlátozódik és 4 hónaposnál idősebb sertésekben még mesterséges fertőzéssel sem okoz betegséget Széky és Szent-Iványi, Az idegrendszeri tüneteket okozó egyéb enterovírus szerotípusok egymástól és az 1-es szerotípustól VN-próbával megkülönböztethetők.
Piros foltok a lábakon: okok - Orvosok
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából minden olyan sertésbetegség szóba jön, amely idegrendszeri tünetekkel jár, így egyebek mellett az Aujeszky-betegség idegrendszeri tünetek főleg fiatal malacokban láthatók, ezek görcsök, nem pedig petyhüdt bénulások stb.
A fertőző sertésbénulás nálunk bejelentési kötelezettség alá tartozik. A behurcolás a fertőzött területekről történő élő sertés és sertés eredetű nyers termékek behozatalának a tilalmával előzhető meg.
A fertőzési gócot a beteg sertések leölésével, a fertőzöttek levágásával és termékeik hőkezelésével, a fertőzésre gyanúsak 40 napos megfigyelési zárlat alatt tartásával kell felszámolni.
Korábban a fertőzés szóródásának megakadályozására, preventív célból előbb inaktivált majd attenuált vírust tartalmazó vakcinákat is igénybe vettek. A Talfan vírus ellen speciális védekezési intézkedésekre nincs szükség.
A fertőzött állományokban rövid idő alatt átvészeléses immunitás alakul ki és a colostralis ellenanyagok megvédik a malacokat a fogékony életkorban a klinikai tünetek kialakulásától. Az egyéb szerotípusok okozta klinikai tünetek megjelenésekor célszerű az állományt ugyanúgy felszámolni, mint a típusos fertőző sertésbénulás esetén.
Kiütéses gyermekkori betegségek
A sertés hólyagos betegsége A sertés enyhe lázas általános tünetekkel, főleg a lábvégeken, ritkábban a túrókarimán és a száj nyálkahártyáján is hólyagok képződésével járó betegsége swine vesicular disease, SVD. Klinikailag igen hasonlít a ragadós száj- és körömfájáshoz, de különbözik tőle abban, hogy a tünetek enyhék és csak a sertés betegszik meg.
Történet, előfordulás. A betegséget először ban két észak-olaszországi sertéshizlaldában észlelték és jóindulatú száj- és körömfájásnak hitték, mígnem kiderült, hogy a kórokozó enterovírus Nardelli és mtsai. Ezt követően gyógyszeres kezelsi rend pikkelysmr betegséget megállapították Hong Kongbanmajd számos európai országban is, de rövid idő alatt mindenütt felszámolták.
Jelenleg a betegség szórványosan fordul elő, többnyire Hong Kongban és környékén, Európában pedig esetenkénti behurcolásokat követően ismételten Olaszországban, de ritkán másutt is. Hazánk a fertőzéstől mentes. A vírus antigénjeit illetően egységes, a különböző időben és eltérő földrajzi régiókból izolált törzsek azonban monoklonális ellenanyagokkal több csoportba oszthatók Brocchi és mtsai. A vírus sertés eredetű sejttenyészetekben izolálható. Szoros antigén-szerkezeti rokonságban van a Coxsackie-B5 vírussal.
Ellenálló képessége nagy, vágóhídi és konyhai hulladékokból több hétig, nem hőkezelt szalámiból 3 hónapig lehetett vírust kimutatni, szennyes istálló környezetben 12 hétig megtartotta fertőző képességét.
Általában a lúgos hatású fertőtlenítőszerek hatásosak ellene.
Piros foltok a lábakon: okok Számos lábbetegség kialakulásának legismertebb és leggyakoribb jele a kiütés megjelenése az alsó végtagokon. Piros foltok a lábakon A lábakon és az alsó végtagokon lévő vörös foltok kényelmetlenséget okozhatnak és viszketést okozhatnak, jobb, ha otthonukból nem szabad megszabadulni. Ha a tünetet okozó betegség nem teljesen meggyógyul, a lábak és az alsó végtagok többi részén lévő vörös foltok továbbra is kísértik a betegt.
A vírus iránt fogékony a sertés, az egér és az ember is. Hasüregbe vagy agyvelőbe fertőzött újszülött egerekben agyvelőgyulladást okoz. A vírus terjesztésében elsősorban sertések közvetlen érintkezése játszik szerepet, minthogy a fertőzött és gyakran tünetmentesen átvészelt sertések a vírust bélsarukkal és orrváladékukkal is 2—4 hónapig üríthetik Mészáros és mtsai.
- Az angolul pedig chicken skin-nek, azaz csirkebőrnek nevezett probléma jellemzően a törzsön, a combon, a felkaron annak is inkább a külső részénés a fenéken tapasztalható.
- A tyúkudvar ősszel és télen gyakoribb megbetegedései - Baromfihimlő
- A bőr, a lábak, a kezek, a test érrendszeri foltjai - Moles November
- Vörös foltok a lábakon mit jelent és viszketnek
- Dr. Diag - Panniculitis nodularis non suppurativa
- A csalánkiütés utricaria a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amelynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben.
A másik nagyon veszélyes vírusforrás a nyers sertéstermékeket tartalmazó moslék. Ezért pl. Angliában legtöbbször konyhai hulladékokkal takarmányozott állományokban állapították meg. Különösen veszélyesnek kell tekinteni az importból származó vagy a nemzetközi turizmussal az országba került élelmiszer-hulladékot repülőterek, hajókikötők, étkezőkocsik, kempingek hulladékát.
Vemhes kocákban megállapították a vírus transplacentaris átvitelét is, ami kivételesen magzatkárosodáshoz vezethet. A szájon át felvett vírus a torok szöveteiben és a bélcsatornában szaporodik el, majd a vérárammal szétszóródik a szervezetben és a predilekciós helyeken, a száj és a lábvégek hámjában hólyagképződéssel járó elváltozásokat okoz.
A hólyagok gyorsan felfakadnak és a helyük gyorsan behámosodik. A bőr- és nyálkahártya-elváltozásokkal egyidőben a központi idegrendszerbe eljutott vírus enyhe gyulladásos beszűrődést okoz, ami csak ritkán nyilvánul meg klinikai tünetekben. A betegség átvészelése aktív immunitás kialakulásával jár, de a meggyógyult sertések még hetekig üríthetnek vírust. A fertőzést követő 7—8.
